A méz nagyon rég az emberi táplálkozás része, de mára már, mint gyógyterméket is használjuk, hiszen rengeteg vitamin és ásványi anyag van benne. A sumérek, egyiptomiak, és görögök is fogyasztották de a mézzel (illetve egyéb méhészeti termékekkel) való gyógyításnak külön neve is van: ez az apiterápia.

De mi is van a mézben?

A méz négyötödrészt glükózból és fruktózból áll, de van benne kalcium, réz, vas, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium, cink és kis mennyiségben B1, B2, B3, B5, B6, C-vitamin. A sötétebb mézek (pl. fenyő, pitypang) ráadásul gazdagabbak ásványi elemekben, vasban, rézben és mangánban.

Antiszeptikus, vagyis baktériumölő hatását sznitén rég óta ismerték, a háborúk során sebek fertőtlenítésére is használták, de fájdalomcsillapítóként és köptetőként a házi patikák szerves része is volt. Gyógyhatása azonban csak a jól kezelt méznek van, amely természetes eredetű, nem melegített, nem manipulált. Baktériumölő hatását enzimei, magas káliumtartalma és aromaanyagai biztosítják. Ezen felül vízzel érintkezve a mézben hidrogén-peroxid szabadul fel, ami az elhalt szöveteket és baktériumokat feloldja. A PH-ja is savas, az sem kedvez a baktériumoknak, így könnyen hat.

 

Hogyan készítik a méhek a mézet?

A háziméhek (Apis mellifera) bejárva rengeteg virágot, szipókájukkal felszívják a még magas víztartalmú (kb.30-90 %) nektárt az előgyomrukba, ott gyomornedvükkel (enzimek) keveredve kialakul egy még szintén elég magas víztartalmú híg mézes oldat. Az így elkészült mézet helyezik be szintén szipókájukkal a sejtekbe és folytatódik e nehéz munka. Más méhek, akik még csak a kaptárban dolgoznak, tehát még nem kijáró, “gyűjtőméhek”, szárnyuk rezegtetésével, legyezésével elkezdik szárítani a híg mézet és ezt a munkát mindaddig folytatják, amíg a méz víztartalma le nem csökken 16-18 %-ra. Ekkor jelzik társaiknak, hogy a méz elkészült és a szintén más feladatara beosztott méhek elkezdik a mézet tartalmazó sejteket a lépekben méhviasszal lefedni, lezárni, lepecsételni. Miután a méz kellően besűrűsödött, a benne lévő enzimeknek, kis mennyiségű propolisznak és rengeteg egyéb anyagnak köszönhetően eltarthatóvá, tárolhatóvá válik. A magas víztartalmú méz viszont meg tud romolni!

Milyen fajta méz mire jó?

  • Megfázás: bármelyik méz jó választás megfázás kezelésére, de az akácmézet tartják a leghatékonyabb segítségnek.
  • Torokfájás: a napraforgóméz kitisztítja a torkot, az akácméz és a repceméz a fertőtlenítő hatása révén segíthet a torokfájáson.
  • Immunerősítés: magas vitamintartalma miatt az akácméz, a repceméz, széleskörű hatóanyag-tartalma miatt pedig a vegyes virágméz is javasolt immunerősítésre.
  • Érzékeny gyomor: a repceméz a legjobb. Ha az valamiért nem kívánatos, akácmézzel is próbálkozhatunk, de napraforgómézet kifejezetten tilos érzékeny gyomorra fogyasztani.
  • Csontproblémák: egyértelműen az akácméz van a legjobb hatással csontképzési zavarokra, mégpedig magas kálciumtartalma miatt.
  • Vérszegénység: magas vastartalma miatt az akácméz és a repceméz a megfelelő választás.
  • Férfiproblémák (prosztata, vizelési nehézségek): a napraforgóméz támogatja leghatékonyabban az ilyen kezeléseket, a napraforgómaghoz hasonló hatóanyagai miatt.
  • Horzsolások, sebek: a jó baktériumölő hatású, ugyanakkor kedvező árú vegyes virágméz alkalmas leginkább a horzsolt sebek külsőleges kezelésére (a mézzel beborított felületet nem kell bekötözni).
  • Méregtelenítés: kálium és kéntartalma miatt az akácmézet ajánljuk leginkább méregtelenítésre.
  • Antioxidáns-kúra: magas E-vitamin-tartalma miatt a napraforgóméz a leginkább javasolt.
  • Általános egészségmegőrzés: a sokféle nektár hasznos beltartalmi értékét ötvöző vegyes virágméz kitűnő választás.

Bár a cukor sok tekintetben felváltotta a mézet, de főleg az őszi-téli időszakban érdemes lehet visszaállnunk a használatára, hiszen számtalan pozitív hatásával elkerülhetjük a megbetegedéseket, vagy gyorsíthatjuk a gyógyulást!

Források: jomagyar.hu, webbeteg.hu, hazipatika.hu

 

 

November 16, 2020