Bár most épp nem a legmelegebb az idő, de már tavaszodik és márciusban már melegszik az idő. Köztudott, hogy az emberek mennyire érzékenyek az időjárás változásaira, de az erre jóval érzékenyebb madarak általában már előre sejtik, mikor jön a felmelegedés.

A vándormadarak vonulásából persze nem lehet pontos következtetéseket levonni, mégis sokan várják hazatérésüket, hiszen a néphagyományoknak köszönhetően a köztudatban még mindig a tavasz és a jó idő hírnökeiként élnek.

Magyarországra általában már február végén elkezdenek visszatérni az első gólyák. Az eddig szinte minden évben legkorábban visszatérő gólyát, a Vas megyei Surit is beelőzte az idén elsőként, Elekre megérkező madár.

Az úttörőként érkező madarakra a fagy csak kisebb veszélyt jelent, ám nagy hidegben könnyen éhezhetnek. Normális esetben étrendjük békákból, rágcsálókból, hüllőkből, rovarokból áll. Ha zsákmányállataik behúzódnak a kemény mínuszok elől, a gólyák kis segítségre szorulnak. Ilyenkor egy-két ujjnyira aprított csirkét vagy kacsát lehet nekik adni, melyben a csontokat lenyelhető méretűre össze kell törni. Emellett a kifőtt tojáshéjat is szívesen elfogyasztják kalciumpótlásként.

A vándorló madarak többsége azonban március folyamán érkezik, amikor tömegével foglalják el fészkeiket. Először a hímek jönnek meg, akik kitakarítják a fészket a nőstény érkezésére. A párok áprilisban költenek, a fiókák májusban kelnek ki, így az ilyenkor érkező hideg idő a legveszélyesebb az új gólyageneráció számára. A fiatal madarak körülbelül két hónap után repülnek ki, majd augusztus végén, szeptemberben már szüleikkel együtt indulnak Afrika felé.

A gólyáknál valamivel később érkeznek a fecskék, melyeknek három faja él Magyarországon. A kicsiny madarak legkorábban március végére várhatók, többségük azonban csak áprilistól szeptemberig tartózkodik a Kárpát-medence vidékén, ahol – gyakran az ember közelében – sárgolyókból csésze alakú fészket tapasztanak.

A legelterjedtebb füsti fecskék száma sajnos az utóbbi évtizedben a felére zuhant, hiába védett madarak A folyamat megállítása, a fecskefészkek védelme érdekében a lakosság és az önkormányzatok segítségét kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Az MME felhívása szerint a városiasodott, sárfészket építő fecskék védelmében a lakosságnak nélkülözhetetlen szerepe van. Állománycsökkenésük megállítását, megfordítását a meglévő természetes fészkek és telepek fokozott védelmével, valamint az ezek mellé még március-áprilisban kihelyezett műfészkekkel, sárgyűjtőhelyek létesítésével, valamint a madárürüléket felfogó fecskepelenkák felszerelésével, a parti fecskék esetében pedig költőfalaik felújításával, ásóval, lapáttal függőlegesre faragásával segítheti a lakosság.

Az Afrikába vagy Délkelet-Ázsiába vonuló molnárfecskék is általában megvárják a március végét vagy az áprilisi enyhülést, melyet követően októberig tartózkodnak nálunk. A folyópartok talajában, lyukakban élő partifecskék ugyancsak ebben az időszakban laknak és költenek Magyarországon, majd télre ők is Afrikába, a Száhel-övezetbe vonulnak. A néphagyomány szerint a fecskéknek március 18-19-20-án kellene érkezniük, Sándor, József és Benedek neve napján. A három napról úgy tartják, zsákban hozzák a meleget, hiszen általában ekkorra elmúltak a fagyok, kezdődhetett a vetés, sőt, a gyerekek is járhattak újra mezítláb.

 

Forrásor: infostart.hu , femina.hu

March 16, 2021