A farsangi időszakot a húsvétot megelőző 40 napos böjt zárja. Húshagyó kedd, ahogy nevében is látszik, a húsos ételek fogyasztásának utolsó napja, az ezt követő hamvazószerda pedig a nagyböjt kezdete, amely húsvét vasárnapig tart. Mivel húsvét mozgó ünnepünk, ezért minden évben más időpontban kezdődik a böjti időszak is. Idén február 17-én volt hamvazószerda, amivel elkezdődött a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek.

A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az ember Isten iránti szeretetét. A nagyböjt lelkületének része az ima és a szegények megsegítése is.

A nagyböjt azért pontosan negyven nap, mert a Bibliában a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében.

A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. Mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma.

A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.

Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő, a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. Ezeken a napokon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebbek nem fogyasztanak húst.

Ahogy láthatjuk, a böjtölésnek mindig megvoltak az életkorbeli és az egészségi állapottal kapcsolatos sajátos keretei. A 14 év alatti gyerekekre és a 60 év felettiekre egyáltalán nem vonatkoznak a böjti előírások, 14 és 18 év között pedig csak a hústilalom. A nehéz testi munkát végzők is mentesülnek a böjt alól, vagy akiknek az élete veszélyben forogna, valamint akik számára a böjt megtartása megoldhatatlan. Például mert közétkeztetésben részesülnek. A betegség vagy más ok miatt „elmulasztott” böjtöt természetesen nem kell bepótolni semmilyen formában.

A nagyböjtöt még 20. század elején az alföldi paraszti hagyományban az úgynevezett fehéreledellel, tejjel, túróval, vajjal, sajttal és tojással tartották. Zsír helyett tejjel, olajjal és vajjal főztek.

A hústól való tartózkodás nem önmagában tekinthető böjti cselekménynek. A hús fogyasztása az ókori, középkori ember számára ritka, ünnepi alkalomnak számított, vagyis az erről való lemondás valóban a bánat és az önmegtagadás kifejezőeszköze volt.

A mai modern korunkban a böjt már régen túllépett a népi és a vallásos hagyományokon is. Az egészséges táplálkozás, a különböző fitneszmozgalmak alapvető eleme a böjtölés. A dietetikusok azonban mindig felhívják a figyelmet arra, hogy nagyon kell figyelnünk a kimaradó tápanyagok pótlására. A hal, az omega-3-ban dús étrend-kiegészítők, a tojás, és a tejtermékek fogyasztásával nagyrészt pótolhatók az ásványi anyagok, aminosavak, de a vasbevitel is alacsony lesz a vörös húsok hiánya miatt. A folyadékok bevitelét pedig méginkább növelni kell a böjti időszakban.

A modern ember nem csak a hústól való tartózkodással böjtölhet, hanem lemondhat például a dohányzásról, az édességről, a szórakozásról is, miközben nagyobb figyelmet fordít embertársai szükségleteire.

Akár vallásunk miatt, akár mert megtetszett nekünk ez a lehetőség, hogy kitisztítsuk szervezetünket és befelé forduljunk, mindig figyeljünk a megfelelő táplálkozásra és testedzésre.  Plusz ez egy jó alkalom arra, hogy egy rövid időre a húsevők is kipróbálják, milyen a vegetáriánus vagy vegán étkezés.

Források: 24.hu, edenkert.hu, wellnessiranytu.hu

February 22, 2021