Mi is az advent?

Az advent a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjához legközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a 7. században Nagy Szent Gergely pápa állapította meg négyben a számukat, és 1570-ben V. Piusz pápa tette kötelezővé az adventi időszakot a katolikus egyházban.

A négy vasárnap további jelentéssel is bővült: “az Úr négy eljövetelét szimbolizálja először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer az ítéletkor, amelyre készülnünk kell”.

Az adventi koszorú

Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet sokszor fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A gyertyák a Jézus születése révén szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik.

A valódi adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba, Magyarországon azonban csak a 20. század vége felé kezdett elterjedni.

Az első adventi koszorút Johann Hinrich Wichern, német evangélikus lelkész készítette el 1840-ben egy árvaházban, oktató jelleggel. A hamburgi lelkész otthonába hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, amelyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egy-egy. Később az egyszerűség kedvéért csak négy gyertyát helyeztek el a koszorún.

Mára már szinte bármiből készülhet és nem is mindenképp koszorú alakú, de a 4 gyertya máig is megmaradt.

Adventi hagyományok

Adventhez több népi hagyomány kapcsolódik.

Ilyen például, hogy az eladósorban lévő lányok a hajnali misére történő első harangozáskor a harang köteléből három szálat téptek, amelyet aztán a hajukban hordtak, hogy farsangkor sok kísérőjük legyen. Erdélyben a hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakba.

Borbála napján, december 4-én a lányok Borbála-ágat vágtak, majd az ágat vízbe állították, és ha kizöldült, tudni lehetett, hogy a következő évben férjhez mennek.

December 13-án, Luca napján a lányok 13 papírdarabra fiúneveket írtak, és minden nap tűzbe dobtak egyet: karácsonykor a megmaradt papír megmondta, ki lesz férjük. Ekkor kezdték a Luca székét is készíteni, amelyre a karácsonyi misén felállva meg lehetett látni a boszorkányokat.

Szent András napját tréfásan Disznóölő Szent Andrásnak is hívták, mert ekkor kezdődtek a disznótorok, de sohasem szerdán, pénteken vagy szombaton, mert ilyenkor böjtöltek az emberek.

Az adventi naptár eredeti jelentősége az volt, hogy elvezesse a felnőtteket és a gyermekeket a karácsonyhoz, a  naptár minden egyes ablaka mögött a karácsonyi ünnepkörre utaló gondolat rejlett. (Az első nyomtatott adventi naptár 1908-ban készült Münchenben.)

A vallási tartalom napjainkban elhalványul, manapság az adventi naptár egy decemberi naptár, amelynek minden egyes napját, lapját csokoládé, marcipán, vagy valamilyen kis ajándék édesíti meg.

Akár tartjuk az adventi szokásokat, illetve akár a Karácsonyt, akár mást ünneplünk, ebben az időszakban érdemes bekuckózni a melegbe, és annyi időt tölteni a családdal amennyit csak lehet és hagyni magunknak elég időt a feltöltődése.

Forrás: fideio.hu , alon.hu

December 14, 2020