A húsvét utáni második legrégibb keresztény ünnep a vízkereszt, vagy epifánia ünnepe. Ezzel a nappal fejeződik be a karácsonyi ünnepkör, és kezdődik a farsang.

Mit is jelent?

Az epifánia a görög epiphaneia szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés”. Ez az Ószövetségben és az Újszövetségben is feltűnik, amikor isteni megjelenés vagy kinyilvánítás történik. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, vagyis az Úr megjelenése.

Az ünnep Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának három momentumát kapcsolja egybe: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, valamint Jézus első csodáját, a víz borrá változtatását a kánai menyegzőn.

A magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik, de a napot nevezik háromkirályok ünnepének is, a napkeleti bölcsek miatt.

Az evangélium szerint, amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, és ott Keresztelő Szent János megkeresztelte őt. Ettől kezdve Jézus tanítani kezdett. Megkereszteltetésének emlékére ezen a napon osztották a keresztség szentségét, és áldották meg a vizeket, főleg a Jordánt és a Nílust.

 

A vízszentelés

Krisztus keresztségére emlékeztetve vízkereszt az ünnepi keresztelések napja: a katolikus egyház tömjént és vizet szentelt, a templomban megszentelt vízből pedig a hívek igyekeztek hazavinni, ugyanis ennek gyógyító hatást tulajdonítottak. Otthon az emberek megszentelték vele az ajtóikat is, hogy az kizárjon minden ártó dolgot.

A szenteltvízzel vízkereszt napján, január 6-án beszentelték az ólakat, az állatokat, megitatták őket, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, rühesek. A család minden tagja kortyolt az üveg vízből, hogy egész évben megóvja őket a torokfájástól, majd magukra is locsoltak belőle rontás, betegségek ellen.

A megszentelt víz régen végigkísérte az embert megszületésétől a haláláig: hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára és a halott koporsójára is. A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, és ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy annak vize meg ne romoljon.

Egy ortodox hagyomány szerint a papok fából készült keresztet dobnak a vízbe, majd a hívők a vízbe ugranak érte. Aki elsőként hozza vissza, annak nagy szerencséje lesz.

Vízkeresztkor ezen felül az időjárásból következtettek az új év szerencséjére, időjárási viszonyaira, a várható termésre csakúgy, mint az emberek egészségi állapotára. A néphit szerint: “a januári meleg isten csapása”. Januárban az őszi vetés alig kikelt gyenge hajtása a hóréteg fagytól védő takaróját igényli.

 

A farsangi ünnepkör

Vízkereszt vagy háromkirályok napjával fejeződik be január 6-án a karácsonyi ünnepkör, és kezdődik a farsang. Hagyományosan ekkor szedik le a karácsonyfa ékességeit, régebben pedig, a hiedelmesebb tájakon, a fát tűzre vetették, nehogy ártó kezekre jusson. Régebben ezen a napon szokás volt a háromkirályok járása, amelynek első nyomai a XIII. századba vezetnek vissza. A napkeleti bölcsek példáját követve, három fehérbe öltözött legény: Gáspár, Menyhért és Boldizsár állt össze és látogatott házról házra, verses mondókájukkal a háromkirályok napját köszönteni. Amiért természetesen almával, aszalt szilvával meg egy kis pénzzel jutalmazták őket.

 

Források: borsonline.hu , https://www.origo.hu/ , https://jelesnapok.oszk.hu/

January 4, 2021