A hazai halfogyasztási adatok és az étkezési szokások vizsgálata arról tanúskodik, hogy a magyarok túlnyomó része nem visz be elegendő mennyiségű omega-3 zsírsavat a szervezetébe. Holott eggyes szakértők ajánlása szerint naponta legalább 300 milligram EPA+DHA zsírsavat szükséges a szervezetünkbe juttatnunk.
Az omega-3 zsíravak hozzájárulnak szervezetünk egészséges működéséhez, ezért azok pótlása szükséges lehet a mindennapi étkezések során.
A magyarországi halfogyasztás adataiból levonható következtetések:
2004-ben azonban az egy főre eső halfogyasztás továbbra is alig 4 kg volt. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2014-ben közzétett adatai szerint nem történt érdemi változás a magyarországi adatokat illetően. Hazánkban ugyanis a naponta elfogyasztott mennyiség 8,8 gramm, ami éves szinten körülbelül 3,2 kilogrammnak felel meg.
Ahhoz, hogy elérjük az optimális mennyiséget– a sovány és a zsiros tengeri halak esetében – a halfogyasztást minimum évi 22 kilogrammra kellene növelni.
Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban átlagosan évi 30-60 kg halat fogyasztanak a vásárlók, ugyanakkor rendelkezésre álló friss adatok szerint az évi halfogyasztás Németországban 13,7 kilogrammra csökkent a korábbi esztendőkben mért adatokhoz képest.
Következtetés:
Magyarországon az egy főre eső halfogyasztás a legalacsonyabbak közé tartozik Európában. Az alacsony halfogyasztás miatt az emberek többsége nem visz be a szervezetébe elegendő mennyiségű omega-3 zsírsavat.
Miért esznek ilyen kevés halat a magyarok?
2014-ben az EFSA szakértői kimutatták, hogy Magyarországon az omega-3 csoportba tartozó, EPA és DHA zsírsavak fogyasztása rendkívül alacsony a többi európai országgal összevetve. A tudósok az átlagos EPA/DHA-fogyasztást alig napi 120 milligrammban állapították meg.
Ez az adag jóval kisebb, mint a táplálkozástudományi szakértők által ajánlott optimális omega-3 zsírsav fogyasztás. Holott az omega-3 zsírsavak hozzájárulnak a szív és a keringési rendszer egészséges működéséhez. Egyes kutatások szerint a hazai táplálkozási szokások kedveznek aarterioszklerózis, vagyis az érelmeszesedés kialakulásának. Felmérések szerint a magyarok túl sok mennyiségű káros zsírsavat fogyasztanak, emiatt a lakosság közel kétharmada túlsúllal és elhízással küzd. Emellett túlságosan magas az ételek sótartalma is. Ezek a tényezők jelentős kockázatot jelenthetnek a keringési betegségek kialakulásában, mellyel együtt megnő a veszély egy esetleges szívinfarktus, vagy agyvérzés bekövetkezésére is.
A szív- és a keringési rendszer egészségének megőrzése érdekében ajánlot rendszeresen DHA és EPA zsírsavakat fogyasztani.
Irodalom:
Bergleiter S. (2012): Nachhaltiger Fischkonsum. Ernährungs Umschau 5: 282–285
Bradbury J (2011): Docosahexaenoic acid (DHA): an ancient nutrient for the modern human brain. Nutrients 3: 529-554
Cunnane SC, Chouinard-Watkins R, Castellano CA, Barberger-Gateau P (2013): Docosahexaenoic acid homeostasis, brain aging and Alzheimer`s disease: Can we reconcile the evidence? Prostaglandins Leukot Essent Fatty Acids 88: 61-70
Eckert GP, Lipka U, Muller WE (2013): Omega-3 fatty acids in neurodegenerative disease: focus on mitochondria. Prostaglandins Leukot Essent Fatty Acids 88: 105-114
Dietary Guidelines to the Adult Population in Hungary (2001), ftp://ftp.fao.org/es/esn/nutrition/dietary_guidelines/hun.pdf
EFSA NDA Panel (EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies), 2014. Scientific Opinion on health benefits of seafood (fish and shellfish) consumption in relation to health risks associated with exposure to methylmercury. EFSA Journal 2014;12(7):3761, 80 i n., doi:10.2903/j.efsa.2014.3761
Fisch -Informationszentrum e.V., Daten und Fakten, 2013.
Hamm M, Neuberger D (2012): Gesunde Augen – ein Leben lang. Wilhelm Goldmann Verlag, München.
Ho L, van Leeuwen R, Witteman JC, van Duijn CM, Uitterlinden AG, Hofman A, de Jong PT, Vingerling JR, Klaver CC (2011): Reducing the genetic risk of age-related macular degeneration with dietary antioxidants, zinc, and ω-3 fatty acids: the Rotterdam study. Arch Ophthalmol 129: 756-766
Kang JX, Gleason ED (2013): Omega-3 fatty acids and hippocampal neurogenesis in depression. CNS Neurol Disord Drug Targets 12: 460-465
Kiecolt-Glaser JK, Belury MA, Andridge R, Malarkey WB, Hwang BS, Glaser R (2012): Omega-3 supplementation lowers inflammation in healthy middle-aged and older adults: a randomized trial. Brain Behav Immun 26: 988-995
Kromhout D, de Goede J. (2014): Update on cardiometabolic health effects of ω-3 fatty acids.Curr Opin Lipidol. 2014 Feb;25(1):85-90
Luchtman DW, Song C (2013): Cognitive enhancement by omega-3 fatty acids from childhood to old age: findings from animal and clinical studies. Neuropharmacology 64: 550-565